Magyar ESG-törvény 2025: könnyítés vagy csak
látszólagos halasztás?
A 2025-ös ESG-törvénymódosítások után sok szervezet úgy érezte, mintha fellélegezhetne:
kevesebb kötelezettség, több idő, kisebb nyomás. De tényleg erről van szó? Vagy csak arról,
hogy a látható részt tolták későbbre, miközben a háttérben ugyanaz maradt az elvárás?
A kérdés nem az, hogy kell-e ESG-jelentést készíteni, hanem az, hogy addigra működik-e az a
rendszer, ami ezt alá tudja támasztani.
Kire vonatkozik – és mikor ér utol?
A szabályozás elsősorban a nagyvállalatokat célozza: amelyek elérik a bevételi,
mérlegfőösszeg- vagy létszámküszöböket, illetve bizonyos stratégiai ágazatok szereplőit. A
bevezetés lépcsőzetes, de 2026-ra már széles vállalati körnél tényleges működési elvárássá
válik az ESG-rendszer.
Ez azt jelenti, hogy nem csak a „jelentő cégek” érintettek. A beszállítói láncon keresztül sok
más vállalat működésében is megjelenik az ESG – még akkor is, ha rájuk közvetlenül nem
vonatkozik a törvény.
Az ESG-törvény lényege: átvilágítás, nem jelentés
A legnagyobb félreértés, hogy az ESG egy riport. A törvény valójában egy átvilágítási
rendszert vár el. A kérdés nem az, hogy mit kommunikálsz, hanem az, hogy tudod-e, milyen
kockázatok vannak a működésedben – és kezdesz-e velük valamit.
Ez kiterjed a saját működésre és a beszállítói láncra is. Tudod-e, honnan jön az alapanyag,
milyen környezeti vagy társadalmi kockázatok kapcsolódnak hozzá, és mit lépsz, ha
problémát találsz?
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ki kell jelölni az ESG-adatok gazdáit, fel kell építeni a
kockázatazonosítás logikáját, és dokumentálni kell az intézkedéseket. Nem elég látni a
problémát – kezelni is kell, és ezt vissza is kell tudni mutatni.
A valódi kérdés: rendszered van – vagy csak jelentésed lesz?
A módosítások valóban adnak egy kis időt: például bizonyos közzétételi kötelezettségek
későbbre tolódnak, és a kisebb beszállítók terhei is korlátozottak. De ez nem felmentés.
A következő egy-két év valójában próbaidőszak. Az derül ki, hogy a vállalat képes-e
összerakni azt a működést, ahol az ESG nem utólag összegyűjtött adat, hanem a döntések
része. Ahol nem csak azt tudod megmondani, mi történt, hanem azt is, hogy miért – és mit
tettél, amikor kockázatot találtál.
Az ESG-ben ugyanis nem az a nehéz, hogy mit kell mondani. Hanem az, hogy tényleg
történik-e valami a háttérben.
